Nyelvtan - Portugál-magyar szótár

Nyelvtan

A portugál ábécéFőnevekMelléknevekNévelőkHatározott névelőHatározatlan névelőNévmásokSzemélyes névmásokVisszaható névmásokBirtokos névmásokKérdő névmásokVonatkozó névmásokTagadó névmásokMutató névmásokHatározatlan névmásokSzámnevekTőszámnevekSorszámnevekTörtekAz ismétlődés kifejezéseSzámtani műveletekIdőmeghatározásIgékKijelentő módJelen időMúlt időJövő időKötőmódFeltételes módFelszólító módBefejezett melléknévi igenévGerundiumHatározószókA rendhagyó igék áttekintése

1. A portugál ábécé

A portugál betűk kiejtése

a	[a]	g	[ge]	n	[ene]	t	[te]
b	[be]	h	[aga]	o	[o]	u	[u]
c	[se]	i	[i]	p	[pe]	v	[ve]
d	[de]	j	[ʒota]	q	[ke]	x	[ʃiʃ]
e	[e]	l	[ele]	r	[erre]	z	[ze]
f	[efe]	m	[eme]	s	[ese]

A k, w és y betűket (a nevek kivételével) egyáltalán nem használják. Ezen kívül a portugál nyelv a következő hangokat is tartalmazza hangsúlyjelekkel: á, â, ã, ç, í, é, ê, ó, ô, õ, ú.

A magánhangzók kiejtése

A portugál magánhangzók a képzés helye szerint lehetnek szájüregben képzettek (a, e, i, o, u) vagy orrhangok (ã, am, an, em, en, im, in, om, on, um, un). A szájüregben képzettek nyíltsági fokuk szerint lehetnek nyíltak, zártak vagy redukáltak. Az orrhangok általában zártak. Kiejtésük attól függ,milyen pozícióban helyezkednek el a hangsúlyhoz képest. Hangsúlytalan szótagokban a magánhangzók kiejtése redukálódik (pl. az o u-ba megy át, és szinte teljesen elmosódik). Ezért tűnik úgy, hogy a portugál nyelvben a mássalhangzók vannak túlsúlyban. Az -am végződés kiejtése au, az -em nazális kettőshangzóé aj vagy ej, esetleg éin.

A mássalhangzók és hangzócsoportok kiejtése

A di, ti, ni szótagokat keményen ejtjük: dizer [dizér], sentir [sentír], ministro [minísztru]. A b, d, f, m, n, p, r, t mássalhangzók kiejtése megegyezik a magyarral. Külön kategóriát képeznek az összetett betűk: ch [s], lh [lj] a nh [ny].

c [k], e, i [s], ch [ʃ] előtt	s [ʃ], szókezdés- [s],a ss csoportban [s]
ç [s]	s [ʃ], magánhangzók között [z]
g [g], e, i [ʒ] előtt	x [ʃ], szakkifejezésekben [ks]
gu+e [ge], gu+i [gi]	z [z], a szó végén [ʃ]
h [-] nem ejtjük	r [r], a szó elején és l, n, s [rr] után
j [ʒ]	q [k], a que csoportban [ke], „ui” [ki]

A kettős- és hármashangzókban az i kiejtése közelít a [j]-hez, az u kiejtése félmássalhangzós [v], amely a „v” hanghoz hasonló.

gua [gva]	que [ke]	qui [ki]
gue [ge]	gui [gi]	ão [au]
iai [jaj]	eõe [oj]	ãe [aj]

A brazíliai portugál kiejtés

A brazil kiejtés lényegesen eltér a portugáltól, sokkal lágyabb. A brazíliai portugálban pl. az írott sc ejtése [s], a leírt e hangé hangsúlytalan pozícióban [i], a leírt r hangot (szó elején) és a rr mássalhangzócsoportot pedig [h]-nak ejtjük. Az ország nagy részén a te, de és a ti, di hangzócsoportok kiejtése [csi], [zsi] (gente [zséncsi], sociedade [szosziedádzsi]). Brazília déli részén (Santa Catarina és Paraná államokban) azonban a te, de, ti és di kiejtése kemény, jelentősen redukált [te], [de], [ti] és [di] - gente [zsénte]. A d némely mássalhangzócsoportokban [dzs]-re lágyul (pl. advogado - [adzsivogádu]). Találkozhatunk a szóvégi s eltérő kiejtésével is, a többség [sz]-nek ejti, de pl. Rióban [s]-nek olvassák.