Abécé és kiejtésHangsúlyA magánhangzók kiejtésének áttekintéseA mássalhangzók kiejtésének áttekintéseFőnevekFőnévragozásKemény végződésű főnevekLágy végződésű főnevekMelléknevekMelléknévragozásA melléknevek fokozásaNévmásokSzemélyes névmásokBirtokos névmásMutató névmásKérdő és vonatkozó névmásokHatározatlan névmásTagadó névmásSzámnevekTőszámnevekSorszámnevekSzorzószámnevekDátumAlapműveletekTörtekIgékIgeragozásMúlt időJövő időFeltételes módFelszólító módHatározószókHatározószók képzéseHatározószók fokozásaElöljárószókSzókapcsolatokA van létige kifejezéseA birtokviszony kifejezéseA szükség, lehetőség kifejezéseMagázás az oroszbanTagadás
1. Abécé és kiejtés
а, А
а, А
[a]
р, Р
р, Р
[r]
б, Б
б, Б
[b]
с, С
с, С
[sz]
в, В
в, В
[v]
т, Т
т, Т
[t]
г, Г
г, Г
[g]
у, У
у, У
[u]
д, Д
д, Д
[d]
ф, Ф
ф, Ф
[f]
е, Е
е, Е
[je]
х, Х
х, Х
[x]
ё, Ё
ё, Ё
[jo]
ц, Ц
ц, Ц
[c]
ж, Ж
ж, Ж
[zs]
ч, Ч
ч, Ч
[cs]
з, З
з, З
[z]
ш, Ш
ш, Ш
[s]
и, И
и, И
[i]
щ, Щ
щ, Щ
[ss]
й, Й
й, Й
[j]
ъ
ъ
keménységjel
к, К
к, К
[k]
ы, Ы
ы, Ы
[i]
л, Л
л, Л
[l]
ь
ь
lágyságjel
м, М
м, М
[m]
э, Э
э, Э
[e]
н, Н
н, Н
[n]
ю, Ю
ю, Ю
[ju]
о, О
о, О
[o]
я, Я
я, Я
[ja]
п, П
п, П
[p]
Eltérő kiejtés a magyarhoz képest
Az а nyíltabb, mint a magyar nyelvben, az е, э magánhangzók pedig zártabbak. A [ə] a redukált kemény а, е, i magánhangzók jelölésére szolgáló, semleges magánhangzó, mely több nyelvi funkcióval is rendelkezik. A magyarban megjelenhet például a beszédhangok egymásrahatásának következményeként, de helyettesíthet egyéb magánhangzókat is a spontán beszédben (ennek lehet az oka a beszédtempó, de akár az elnagyolt artikuláció is). A magyarban a hezitálás leggyakrabban éppen svá-szerű hanggal történik. A х hangot a Bach név végén található hanghoz hasonlóan ejtjük. Az lj betűt lágy l és j közötti hangként ejtjük, a kiejtés átiratában j-ként jelöltük.
